Nehéz úgy mesélni róla, hogy nem lövök le semmit. Főleg úgy, hogy nagyon vártam ezt a képregényt, és nálam dobogós az idei magyar megjelenések közt. Nagyjából négy év munka van benne a két szerző/alkotó/rajzoló részéről, és ha nem is azóta, de jó ideje követtem és figyeltem, hogy merre alakul a dolog.

 Már a borító is nagyon ütős, nem csak a grafika, hanem a megjelenés miatt is. A maszk külön fényes felületet kapott, amitől nagyon látványos és profi az egész. Sőt, a képregény színvilágába is belekóstolhatunk már így is, azonnal érezhető a komor hangulat. Lapozgatva: A rajzok és a színek abszolút átadják azt a hangulatot, amire számít az ember. Nagyon jó megoldás, hogy a múltba visszatekintő oldalak más színsémát kaptak.

 Bár a téma látszólag horror/zombi, elég hamar rájön az ember, hogy mégsem. De ha nem is rögtön, elolvasás után biztosan. Bibliai témát feldolgozva, bosszúhadjáraton át, majd végül filozófiai vonalon haladva jutunk el a "megoldáshoz". Már a szereplők megjelenése is sugallja a személyiségüket, erre csak rásegít a környezetük, a beszédük. Furcsamód a főszereplő pozitív karakter, pedig... De ilyet már láttunk Neil Gaimannél is. ;)
 Plusz karakterinfókért érdemes ellátogatni a Szebeni Péter facebook oldalára. Érdemes, mert nem egy kifejezetten szájbarágós képregény.
Linkek: Mort, Beatrix, Morvin, Kalibán, Fames, "Fekete kutya"

 Fontos összetevő a zene is. A fejezetek elején egy-egy Vad Fruttik dal részlete olvasható. Ha van lehetőség, kedv, stb., ezekkel is eléggé rá lehet hangolódni az olvasásra. De minden fejezeten belül is van még plusz utalás zeneszámokra, akár direkt módon, akár utalás szinten. A "teljes" lista elérhető itt: YouTube vagy Spotify

 A kötet utalásai, easter egg-jei, stb., a szerző facebook oldalán: SPOILER

 Attól függően, hogy éppen mit keres benne az ember, lehet ez a kötet gondolkodós, rajzokat bámulós, rejtett tartalmakat keresős, hentelős, zenehallgatós. De mindenképp többször olvasós.

Céltalan (2019)

Kiadó: Frike

Szerzők: Pádár Ádám, Szebeni Péter

(108 oldal)